Drotfereg csapda
Látták: Átírás 1 Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.
Csalogatóanyag: WW csalogató keverék. A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek, 35 mm-es testhossznál nem nagyobbak, erœsen kitinesek, ezért keményebb vázú ak.
- Egy alattomos kártevő: a drótféreg | racingportal.hu
- Talajban élő rémek: drótféreg és lótücsök | Hobbikert Magazin
- Férgek szoptató anya kezelésében
- A drótféreg látványa mindenkit elrettent, a lótetűt pedig csaliként csak a horgászok látják szívesen.
- Utolsó frissítés:
- Kárképe: a "kukacos" cseresznye.
- Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó-vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon.
- Видите ли, ситуация не столь проста.
Színük többnyire világosbarna világossárgát ó l sötétbarnáig terjedœhengeres, féregszer testük mindig 13 szelvénybœl áll. Három drotfereg csapda, azonosan fejlett lábuk van.
Jól fejlett, lapos, kitines fejük elœre nézœ, azaz végálló prognathrajta a három íz csápok elöl, a rágók mellett ízesülnek. A rágók erœsen kitinesek, sarló alakúak. A drótféreg, amit a csapda fog Tápnövényük: kukorica, kalászosok, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl.
Patkany csabda ahogy az oseink csinaltak
Kárkép: A drótféreg: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függœen változatosak.
Ilyen pl. A drótférgek kártétele, amit meg kell elœznünk mofga.
A csapdázás megkezdésének idœpontját tavasszal és Œsszel a vetés ideje szabja meg, figyelembe véve, hogy a drótférgek csak a 8 C-ot meghaladó talajhœmérsékleten mozognak, ami szükséges a csapdázás sikeréhez.
A CSALOMON [WW] csapda szelektivitása: a csapdába töltendœ csalogató keverék a drótférgek mellett cserebogár pajorokat is csalogathat, valamint más olyan talajkártevœket, amelyek a drotfereg csapda magvak széndioxid kibocsátása alapján találják meg a tápnövényüket.
A CSALOMON [WW] csapda vonzóképessége: a csapdát legalább 10 napig üzemeltessük 8 C-ot meghaladó talajhœmérsékleten, majd ezután meg drotfereg csapda vizsgálni a fogást, ami után a csalogatókeverék drotfereg csapda nem használható, így nem érdemes a benne található magok kicsírázása után visszaásni a csapdát. Egy adott táblában legalább db drotfereg csapda csapdát javasolt alkalmazni egymástól m távolságrakülönben a fogási drotfereg csapda megbízhatatlanok lesznek[1].
This is the second tab
A környéken elœforduló kártevœ pattanóbogár fajokat és az egyes fajok relatív egyedszámait a drotfereg csapda feromoncsapdák elérhetœk a CSALOMON választékban kifejlett pattanóbogarakat fognak segítségével határozhatja meg, míg a drótféreg csapda segítségével a vetés elœtt a bevetni kívánt területen éppen akkor elœforduló összes pattanóbogár lárva fejlettségérœl és egyedszámáról kaphat képet. Mindkét módszer alkalmas lehet a növényvédelmi döntéshozatalra, de kombinált alkalmazásuk nagyobb döntési biztonságot jelent, valamint munkát és költséget takarít meg, mivel ahol a megfelelœ fajok feromocsapdái nem, vagy csak keveset fognak, ott nem szükséges drótférgekre csapdázni, míg esetenként elœfordulhat, hogy a nagy feromocsapda bogárfogások ellenére drotfereg csapda szükséges azon a területen védekezni, ahol a drótférgek fogása nem haladja meg a küszöbértékeket a vetés elœtt.
A védekezés lehet a vetésváltás, a helyes agrotechnika megválasztása vagy talajinszekticid alkalmazása [2,3].
Segítség a feromocsapdák kiválasztásához: Magyarországon a drótférgek okozta kár döntœ többsége - az eddigi adataink szerint - elsœsorban a mezei pattanóbogárnak A. Alkalmanként okozhatnak károkat a réti pattanóbogár A.
Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.
A növényvédelmi állattan kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest,[3] NövényvédŒ szerek, termésnövelœ anyagok. A drótféreg csapda segítségével a vetés elœtt a bevetni kívánt területen éppen akkor elœforduló összes pattanóbogá r lárva fejlettségérœl és egyedszámáról kaphat képet, amely alkalmas lehet a növényvédelmi döntéshozatalra.
