Dubai Világkupa 2017

2017-ben Meydan egy teljesen új arcát mutatta a nagyközönségnek: fergeteges nappal zárult a Dubai Világkupa Karnevál, melyet sokáig fogunk emlegetni.

 
 
 
Üdvözlünk a csúcson, Jack Hobbs! Fotó: Sky Sports
 
 
A véletlenek játékának eredménye volt a Dubai Világkupa Éjszakája, mely már-már szürreálisnak hatott, hogy a versenynap mily mértékben szembement az elvártakkal. Kezdve például ott, hogy az otthon kényelméből nézők kevésbé sajnálhatták, hogy nem az exkluzív Meydan tribünjeinek valamelyikéről figyelik a világ legjobbjainak a vetélkedéseit, ugyanis Dubaiban előbb csak hideg volt és fújt a szél, de később már eső is áztatta a résztvevőket. Ez egy részt meg is látszott a versenyeredményeken: a sivatagi klímához szokott hazaiak (két helyezett kivételével) a labda közelébe sem kerültek, nemhogy belerúgjanak. Másrészről viszont: a már eleve nedves talaj, ami egyre puhább és mélyebb lett, mégsem vette el a lehetőséget tőlünk, hogy igazán kiélezett befutókat láthassunk jelentős helycserékkel. Egyetlen egy futam sem végződött ugyanis a vezető lovak sikerével: még az arab telivéreknél is lefutották a tempót diktálót. E két folyamat, az európai őszt időző időjárás és a mozgalmas befutók üde színfoltot jelentettek Meydan-ban.
 
Mindezt pedig kiegészítették a csodálatos versenylovak: egy regénynyit lehetne zengeni az indulókról, és mindegyik sajátos történetet mesélne el. Ott például Jack Hobbs: tavaly mindössze kétszer állt starthoz, és bár korábban megnyerte az Ír Derby-t, a nagy híréhez nem ért fel. Eddig! Az ember szája tátva maradt, mikor a Dubai Sheema Classic (Gr1; 2410 m; $6 millió) célegyenesében William Buick még mindig csak utazott Halling ötéves fiának a hátán, mikor ellenfeleit már ostorozták, mégis vezette a bolyt – mikor pedig Buick lovagolni kezdte, meg sem állt a célig. Jack Hobbs egészen új, klasszis formáját mutatta végre meg a versenypályán – 5500 kilométert kellett érte megtenni.
 
 
 
 
 A kétmillió dolláros kérdés: mit szeretne jobban a Godolphin, első Kentucky Derby vagy még egy 2000 Guineas trófeát?
Fotó: America's Best Racing 
 
 
A házigazdák azonban nem csak egyszer örülhettek: Mohammed bin Rashid Al Maktoum Sejk Jack Hobbs mellett Thunder Snow-t üdvözölhette a győztesek körében a UAE Derby-t (Gr2; 1900 m; $2 millió) követően, pedig Helmet fia mindent megtett a célegyenesben, hogy japán ellenfele őrizze meg veretlenségét. Christophe Soumillon öltötte azonban magára a királykék dresszt, és a belga mindent megtett azért, hogy ne az történjen. A célfotó eredményét olvasni nem kellett, az örömtől vadul üvöltő tömeg ugyanis elárulta, hogy hazai siker született.
 
Long On Value a Derby szemet gyönyörködtető finisén fellelkesülve majdnem megismételte a mozdulatsort az Al Qouz Sprint-ben (Gr1; 1200 m; $1 millió), de a francia The Right Man (Lope De Vega) még épphogy célba ért a hevesen zárkózó előtt – megadva a gallok második sikerét. Az első még édesebb volt számukra: a Gold Cup-ban (Gr2; 3200 m; $1 millió) ugyanis Vazirabad (Manduro) és Soumillon védték meg címüket, pedig a Godolphin kanca (Beautiful Romance), ki legutóbb megverte a francia mént, nem adta könnyen a győzelmet.
 
Egy japán kanca azonban könnyen elvette azt: a Dubai Turf-ben (Gr1; 1800 m; $6 millió) Vivlos (Deep Impact) fekete árnyékként kúszott fel a favoritokhoz a brazil Joao „Magic” Moreira-val a nyergében, és míg ők egymással hadakoztak, a tavalyi Oaks-hősnő elszaladt mellettük, újabb Turf trófeát csenve Japánba. A francia galopprajongóknak egy ideig össze fog szorulni erre a látványra a szívük: majdnem hármas-győzelmet arattak…
 
Nem úgy, mint az amerikaiak: az USA delegáltjai kétféleképpen arattak hármas-győzelmet, ugyanis három trófeát raboltak, és az egyikben az első három helyezett is az Újvilág szülötte. Elmondhatjuk, hogy ahol a jenkik starthoz álltak, ott varázsoltak: már a nyitófutam Godolphin Mile-ban (Gr2; $1 millió) leesett az állunk Second Summer (Summer Bird) lehengerlő stílusától – ugyanitt Doug Watson tréner gyakorlatilag megvédte címét, ugyanis a floridai tenyésztésű telivér már arab tulajdonban van. Másodszorra a nap egyik legerősebb formáját mutató ló is az Államokból érkezett: Mind Your Biscuits (Possee) külső startgépből indulva, kívül fordulva is uralta a Golden Shaheen-t (Gr1; 1200 m; $2 millió) Joel Rosario zseniális lovaglásával – ostorhoz nem is nyúlva, kézből hajtotta lovát a háromhosszas győzelemhez.
 
 
 
 
Lehet ezt még fokozni? Fotó: Los Angeles Times
 
 
És a legjobb marad a végére: Arrogate a Dubai Világkupa utolsó helyezettjeként fordult az első kanyarba, miután egy Shared Belief-et idéző incidensbe gabalyodott Mike Smith-el a startot követően. A visszaszorulás akkor egy Breeders’ Cup Classic trófeába került, de most egy Dubai Világkupát (Gr1; 2000 m; $10 millió) hozott. Unbrided’s Song elképesztő fia ugyanis ezen túllendülve felküzdötte magát az élre olyan tapsvihart és örömittas hangzavart kiváltva a közönségből, ami egy hazai koronázását is felülmúlta volna.
 
A katasztrófának tűnő helyzetből egy sárral és homokkal piszkított történelmi alak született, aki újraírja az amerikai galoppsport szabályait: nincs egy éve, hogy harmadikként ért célba élete első versenyében, ma pedig már a világ valaha futott leggazdagabb telivére! 
 
 
 
„Mikor lekéste a startot, szemernyi esélyt sem adtam neki” – emlékezett vissza Bob Baffert, ki harmadszorra tarthatta kezében a méretes aranykupát. „Dühös voltam magamra, hogy idehoztam...” „Mikor befordultak a célba, azt mondtam magamnak ’ha most nyer, ő lesz a legjobb ló, kit Secretariat óta láthattunk”.
 
Baffert netán elfelejtette 2015-öt? Nem is olyan rég köszönthette reggelente American Pharoah-t az istállóban, ki a lóversenytörténelem első Grand Slam hódítója - no de ki gondolta volna hogy egy ekkora titán kerül a keze alá két évre rá... A két telivér képzeletbeli összehasonlítását hamarosan olvashatják nálunk, de addig is kíváncsian várjuk kedves Olvasóink véleményét. Ahhoz pedig kétség sem fér, kik a világ leggazdagabb emberei jelenleg: Baffert, kinek istállójából csodák kerülnek ki, és Khalid Abdullah herceg, a Juddmonte Farms tulajdonosa, aki ezzel új korszakot nyithatott a patinás versenyszervezetben. A Juddmonte ugyanis a legendás Bobby Frankel 2009-es halála óta csak ténfergett az Újvilágban. De egy kivételes lóval, és a megfelelő trénerrel újra visszaültek a nyeregbe. 
 
„Azt gondoltam ’akkor jó, csak lovagolom majd úgy, mint Zenyatta-t” – nyilatkozott Mike Smith. „Bármi is történt, okkal történt. Máskülönben unalmas lett volna a verseny.”
 
Unalmas egészen biztos, hogy nem volt. Meydan ezennel búcsúzik – de a sivatagi kalandok vége egyben az öreg kontinens ébredését jelenti. Nemsokára meglátjuk, az újdonsült közel-keleti királyok és királynők hogyan állják a sarat hazáikban. Jövőre pedig Dubai visszavár mindannyiunkat.
 
Facebook