Kik azok az Aga Khan-ok? - első rész

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a lóversenysport több mint kétszáz éves története alatt több mecénás is feltűnt a telivértenyésztés világában. Nemes szenvedélyüknek hódolva vagyonuk egy részét arra használták, hogy minél kiválóbb telivéreket neveljenek.

 
A telivér ló az ember nemes vetélkedésének megtestesülése. Egy valóra vált álom. A múltban ez inspirálta Lord Derbyt, Lord Astort, Batthyány Gusztáv herceget, Federico Tesio-t, Dreher Jenőt, Springer Gusztáv bárót, Lubomirszky herceget. Az általuk tenyésztett és futtatott telivérek bearanyozták nevüket, s a turf szerelmesei tisztelettel gondolnak rájuk. A turf világában mindig voltak és lesznek mecénások. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a XX. és a XXI. Század két mecénása IV. Aga Khan és Sheikh Mohammed bin Al Rashid Al Maktoum. Egy telivértenyésztő élhet bárhol a világon, tisztelettel kell tekinteni ezekre a világhírű tenyésztőkre, mert egy-egy produktumuk eljuthat hozzájuk is. Hazánkba számos kiváló egyed került tenyészeteikből. A telivértenyésztés és versenyzés nemzetközi. Erre jó példát adhat Imi származása. Egyik nagyapját Lord Derby, másik nagyapját Lord Astor, egyik nagyanyját III. Aga Khan tenyésztette. Közelebbi időkből említhető Yaliysha, amelyet IV. Aga Khan tenyésztett. A kiváló versenyló ma már a magyar tenyésztést szolgálja, sőt kishúga is hazai színekben versenyez. Magyarországon működő fedezőmének közül, Al-Aabir-t Hamdan Al Maktoum, Noble Law-ot Sheikh Mohammed, Shamaraan-t Aga Khan tenyésztette. Most induló sorozatunkban az Aga Khan és a Maktoum család méneseit mutatjuk be.

Kik azok az Aga Khan-ok?

Aga Khan, a síita muzulmánok izmailita szektájának imámja, vallási vezetője, mindenható főpapja. Húsz millió izmailita abszolút uralkodója, gazdasági, politikai ügyeinek intézője. A szekta szétszórt közösségekben él. A szekta központja India. Nagy közösség él még Pakisztánban, Iránban, Ugandában és Tanganyikában. Az izmaili szekta imámja, Brunei szultánja után a világ második leggazdagabb embere. Honnan ez a legendás gazdagság? A húszmilliós szekta tagjainak negyedrésze dúsgazdag kereskedő, akiknek üzleti kapcsolatai nemcsak a fekete földrészre és Ázsiára terjednek ki, hanem Európát is behálózzák. A több száz éves hagyomány szerint az imámot négyévenként egy mérlegre állítják és a másik serpenyőbe addig dobálják az aranyat, platinát, gyémántot, amíg el nem éri a főpap súlyát. A háború után, 1946-ban III. Aga Khan 95 kilót nyomott. Akkor ugyanennyi aranyat tettek a mérlegre. Az imám időszerűtlennek érezte a mérlegeléseket, ezért az 1950-es mérésnél bejelentette, hogy az lesz az utolsó. Akkor 95 kg gyémántot tettek a mérlegre, ami a mai napig felbecsülhetetlen. Azóta csak jelképes méréseket tartanak Karachiban.

Az izmaili szekta alapításának kezdetei a IX. század közepére nyúlnak vissza. A szekta azt hirdette, hogy Mohamed próféta Mahdiként, Messiásként tér vissza a földre. A szekta vezetői családjukat egészen Mohamed prófétáig vezetik vissza. Az ősapa Ali, Mohamed próféta Fatima nevű leányának férje (Mohamed próféta életében és az iszlám vallás elterjedésében fontos szerepet játszottak az arabs lovak. Mohamed a Koránban részletesen kitér a lovak tenyésztésére és idomítására. Szerinte a legnagyobb áldás az okos asszony és a termékeny kanca. A mai napig Mohamed öt kancájának leszármazottai lehetnek csak fedezőmének. Mohamed kedvenc lovának, Al Boraknak a hátán ment a Mennyekbe.) Az évszázadok során a szekta több ízben is egymással harcoló különböző csoportokra szakadt. Egy időben „fatimádák”-nak is nevezték magukat. A magyar honfoglalás idején Egyiptom felett is uralkodtak, mint Fatimada kalifák. A szekta főpapja az Aga Khan, fővezér címet 1818-ban egy iráni tartomány kormányzójaként Fath Ali, perzsa sahtól kapta. I. Aga Khan (1800-1881 - a képen) Mohammad sah uralkodása alatt, 1838-ban fellázadt. A felkelést leverték, ő Indiába menekült, Bombay-ben telepedett le. Követőinek egy kis csoportja peres úton akarta tőle megszerezni a közösség pénzalapjai fölötti jogot, ő azonban 1866-ban megnyerte a pert.
 
II. Aga Khan I. Aga Khan legidősebb fia. 1881-ben lett főpap. Imámsága rövid ideig tartott, 1885-ben meghalt. Őt egyetlen fia követte.
 
 
 
 
III. Aga Khan 1877-ben született Karachiban. Anyja az iráni uralkodócsaládból származott. Ő gondoskodott arról, hogy fia ne csak iszlám-keleti, hanem nyugati nevelésben is részesüljön. Szultan Szir szorgalmasan részt vett saját közösségének ügyeiben, ezért hamar vezető szerephez jutott az egész indiai muzulmán közösségben is. Eredményesen képviselte az indiai muzulmán kisebbség érdekeit. Az Összindiai Muszlim Liga elnökeként is tevékenykedett. Az I. világháborúban a Szövetségeseket támogatta. Ő képviselte Indiát a leszerelési világkonferencián 1932-ben Genfben és a Népszövetség közgyűlésén 1932-ben, majd 1934-től 1937-ig. 1937-től a Népszövetség elnöke. A II. világháború alatt Svájcban élt, nem folytatott politikai tevékenységet, de felszólította a szekta tagjait, hogy támogassák a brit érdekeket. Nagy szerepe volt abban, hogy India muszlim közössége elszakadt, és megalakulhatott a mai Pakisztán, mint önálló állam. 1888-tól 1957-ig, haláláig, hét évtizeden keresztül hullott az ölébe az arany és gyémánteső. III. Aga Khan a turftörténet legendás „Aga Khan”-ja. Többszörös champion tenyésztő és versenyistálló tulajdonos. Fia, Ali a II. világháború alatt az angol titkosszolgálat tagja. Ő hozta vissza apja franciaországi méneseiből a nácik által elhurcolt telivéreket. A nagyközönség elsősorban playboy-ként ismerte. Első felesége Lord Churston leánya. Ebből a házasságból született a jelenlegi Aga Khan, Karim herceg. Ali 1949-ben feleségül vette Rita Hayworth amerikai filmsztárt. Viharos házasságuk négy évig tartott. Válásuk után Ali tovább folytatta kicsapongó életvitelét. Apja, III. Aga Khan nem tartotta méltónak fiát a főpapi tisztségre, ezért unokáját nevezte meg utódjának. Ali herceg egy átmulatott éjszaka után kocsijával a Bois de Boulogne-ban egy fának ütközött és meghalt.
 
Rostás Margó írása
 
Folytatjuk.  
 
Facebook