Fascioliasis életciklusa


fascioliasis életciklusa

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. A legelőn élő kérődzők szarvasmarha, juh, kecske belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek.

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész

A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és fascioliasis életciklusa szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót. Laposférgek Lapított, kétoldalian szimmetrikus, egyszerű testfelépítésű állatok, melyeknek csak emésztésre, kiválasztásra fascioliasis életciklusa szaporodásra specializálódott szervei vannak.

A mételyek csoportjában három fajjal kell feltétlenül foglalkozni. A legjelentősebb és legismertebb a közönséges májmétely okozta heveny, illetve idült megbetegedés. Az életciklusa vízhez, nedvességhez kötött, ezért kis vízfolyásokkal, nedves tocsogókkal tarkított legelőn élő állományoknál kell az előfordulásával számolni.

A májmétely a kérődzők epeereiben él. Az itt lerakott peték az epével, majd a bélsárral keveredve jutnak ki a szabadba, ahol a - nedves környezetben élő - köztigazda csigában fejlődve és megsokszorozódva, fertőzésre alkalmas lárvák metacercaria alakulnak ki.

Ascaris humán végső és közbenső fogadó - Kezelés

A fûszálakon megtapadt, ellenálló burokba zárt lárvákat legelés közben veszik fel az állatok. A vékonybélben fascioliasis életciklusa lárvák a bélfalat átfúrva jutnak a májba. Itt vándorlásukkal a szöveteket roncsolják és kisebb-nagyobb vérzések kialakulásával járó heveny fasciolosist okoznak, ami többnyire a nyár második felében, kora ősszel jelentkezik.

Súlyos fertõzõdés esetén ilyenkor a tömeges elhullás sem szokatlan. A több év alatt keletkezett enyhébb fertőzöttség miatt kialakuló májelváltozások következménye az idült megbetegedés. Erre utal a gyenge étvágy és a rossz kondíció. A lassan kialakuló vérszegénységet gyakran az áll alatti jellegzetes ödéma kíséri. A klinikai tünetekkel nem járó szubklinikai fertõzöttségre csak a bélsárvizsgálattal kimutatható peték jelenlétébõl lehet következtetni.

Májelégtelenség: a felépítés, a fertőzés útvonala, a fejlődés szakaszai, megelőzés

A bendőmételykórt többféle, elsősorban a bendőben megtelepedő mételyfaj okozza. A környezeti feltételekkel szemben támasztott igényük és fejlõdésmenetük hasonlít a májmételyéhez, ezért gyakran együtt fordulnak elõ.

B A betegség lényege: A betegség, egy fertőző megbetegedés, aminek a kórokozója egyfajta mételyféreg. A betegség az egész világon előfordul, de leggyakoribb juhtenyésztő országokban, különösen, ahol nyers salátát esznek. A kórokozó hordozója sokfajta emlős állat lehet, de legfontosabb a juh.

A heves hasmenéssel, vérszegénységgel, ödémával, magas elhullási aránnyal jelentkezõ heveny megbetegedést a még vékonybélben lévõ fiatal mételyek okozzák. A nem sajátos klinikai tünetek idõszakában peték még nem ürülnek a bélsárral, ezért ennek vizsgálatával a fertõzöttséget nem lehet kimutatni. A mételyek bendõbe vándorlása után megindul a peteürítés, melynek alapján a klinikai tünetek nélküli idült betegség megállapítható.

fascioliasis életciklusa

A védekezés alapelve mindkét métely esetében az, hogy tavasszal - lehetőség szerint -ne kerüljön kezeletlen fertőzött állat a legelőre, mivel a tél folyamán a hideg jelentősen megritkítja a fertőzésre alkalmas metacercariák számát.

A legelőszemlék során fel kell deríteni a köztigazdák életfeltételeit biztosító nedves részeket, és ha lehet, ki kell zárni a legeltetésből. Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább azt el kell érni, hogy az fascioliasis életciklusa életciklusa második felében ezeket a helyeket az állatok ne látogassák! Fascioliasis életciklusa köztigazda csigák irtása nem szokott eredményre vezetni és jelentős környezet szennyezéssel jár!

Ascaris humán végső és közbenső fogadó

A lándzsásmételykór főleg a kiskérődzőkben okozhat vérszegénységgel, ödémával és kondícióromlással együtt járó megbetegedést. Jó kondíció esetében fascioliasis életciklusa az epeérben több ezer métely előfordulása sem okoz klinikai tüneteket. Ez azzal magyarázható, hogy a lándzsásmétely nem vándorol a máj szövetében, így nem is roncsolja azt. A fertőzöttséggel száraz legelőn tartott állományokban találkozhatunk, mivel első köztigazdája valamilyen szárazföldi csiga a második pedig hangya.

fascioliasis életciklusa férgek gyógyszere 2 évig

A fertőző lárvaformát metacercaria tartalmazó, elpusztult hangyát legelés közben veszi fel a végleges gazda. A vékonybélbõl az epevezetõn jut a fiatal métely fascioliasis életciklusa epeerekbe, ahol több évig is élhet. A fertőzött legelő mentesítése nehéz az ellenálló peték és a széles körben elterjedt köztigazdák miatt.

fascioliasis életciklusa

Bélsárvizsgálattal a fertőzöttség megállapítható, és jó hatásfokkal végezhető a gyógyszeres kezelés. A laposférgek másik csoportjába tartozó galandférgek okozta fertőzöttségnél különbséget kell tennünk abban, hogy a haszonállatokban a kifejlett féreg, vagy annak lárvája található-e meg.

A kérődzőkben két Moniezia faj kifejlett formája fordul elő. Ezek a több méret hosszúságot elérő, ízelt testű élősködők a vékonybél lakói. Fejlõdésükben a talajon megtalálható páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét. A bélsárral ürülõ petéket tartalmazó ízeket, vagy petéket táplálkozás közben fogyasztják el és így alakul ki bennük a fertõzésre alkalmas lárva alak.

Legelés közben a kérõdzõk ezeket a lárvát tartalmazó elpusztult atkákat megeszik. A fiatal férgek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges érett fascioliasis életciklusa. A fertőződés a legeltetés igen korai időpontjában megtörténhet fascioliasis életciklusa elsősorban a fiatal állatoknál bárány, borjú, gida okoz hasmenéssel, puffadt hassal, senyvességgel és időnként elhullással járó megbetegedést.

A védekezés alapja az, hogy az ismerten fertőzött endémiás legelőn tartott fascioliasis életciklusa áprilisban, vagy május elején megelőző gyógyszeres kezelésben kell részesíteni. A lárvális galandférgességnek sokféle formája cysticercosis, echinococcosis jelentkezhet a kérődzőkben. Ezeknek a galandférgeknek a végleges gazdái az ember és a kutya.