Paraziták példák biológia


A népességek kölcsönhatásai a társulásokban Eszköztár: Együttélés Az együttélés szimbiózis mindkét fél számára előnyös kapcsolat. Ilyen kölcsönhatás van például a gyilkos galóca és a tölgy között.

paraziták példák biológia cianid farok méregtelenítése

A gyilkos galóca gombafonalai vizet és ásványi anyagokat vesznek föl a talajból, amelynek egy része bekerül a növény gyökerébe. Nagyon sok növény és gomba között alakul ki ilyen gyökérkapcsolat, amelyben paraziták példák biológia gombafonalak lényegében helyettesítik a gyökérszőröket.

Tartalomjegyzék

Az együttélő népességek kölcsönösen segítik egymás elterjedését. A gombák és a fák együttélése Hazai tölgyerdő nyári képe, lombkoronaszinttel és cserjeszinttel Versengés A versengés mindkét népesség számára hátrányos kapcsolat.

  1. Tisztító parazita
  2. A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
  3. Szaprofiták Az elhalt szerves anyagokon élőket szaprofitáknak nevezzük.
  4. Élnek e a férgek az emberön kívül
  5. Gyakori példa erre a gólyafészkekben megtelepedő verebeké, amelyek így táplálékhoz jutnak a gólyák megzavarása nélkül.
  6. Hirdetés A populációk kölcsönhatásainak főbb típusai Egy adott területen különböző fajok populációi élhetnek együtt.

Akkor alakul ki, ha a két népesség környezeti igénye hasonló. Ezek a népességek versengenek egymással a környezet erőforrásaiért, és így kölcsönösen gátolják egymás elterjedését.

Heterotrófok

Az erdőtársulásban élő fák például versengenek a fényért, a talajban levő vízért és az ásványi tápanyagokért. A rovarevő madarak paraziták példák biológia versengés alakul ki a közös zsákmányért.

Asztalközösség Nem ritka kapcsolat az asztalközösség sem, amely az egyik félnek kedvező, a másiknak pedig közömbös. Ilyen viszony van például a tölgyfa és a kérgén megtelepedő moha között. A moha a fatörzsön több fényhez jut, a tölgynek pedig sem előnye, sem hátránya nem származik a kapcsolatból.

Populációk kölcsönhatásai

Asztalközösség a ragadozók és a dögevők viszonya is. A jóllakott ragadozónakközömbös, hogy zsákmánya maradékát a dögevőkelfogyasztják-e vagy sem.

paraziták példák biológia pirulák a paraziták megelőzésére

A hiénák az oroszlánok zsákmányának maradékával táplálkoznak Élősködés A kölcsönhatások elterjedt típusa az élősködés, idegen szóval parazitizmus is. Az élősködő élőlény egy másikból, a gazdaszervezetből táplálkozik, de úgy, hogy a károsított egyedek általában nem pusztulnak el.

A taplógombák egy része például a fák sérülésein megtelepedveélősködő életmódot folytat. Élősködő a szúnyog és a kullancs is.

paraziták példák biológia

Mindkettő emlősállatok vagy madarak vérétszívja. A legtöbb kórokozó élősködő, azaz parazita életmódot folytat. Taplógomba Táplálkozási kapcsolat A népességek közötti kölcsönhatások legelterjedtebb formái a táplálkozási kapcsolatok zsákmányszerzés. A növények anyagaival táplálkoznak a növényevők, például a gímszarvas vagy a nyúl.

A populációk kölcsönhatásainak főbb típusai

A ragadozók, mint a róka vagy az egerészölyv, más állatokat ejtenek el. A mindenevők növényi és állati eredetű táplálékokat is fogyasztanak.

Giardiasis oka gyermekeknél

Ilyen állat például a vaddisznó és az ürge. Ürge Kölcsönhatások a társulásokban Egy-egy élőhelyen, egy társuláson belül igen sokféle népesség él együtt: növények, állatok, gombák.

Blogarchívum

Ezek egymásra is hatnak, így alakul ki a népességek élő környezete. A társulásban élő népességek között sokféle kölcsönhatás létezik. A legfontosabbak a táplálkozási kapcsolatok zsákmányszerzésegyüttélés, versengés, élősködés és az asztalközösség.

Eszköztár: A társulások jellemzői A társulások többé-kevésbé állandó megjelenésű életközösségek, amelyeket meghatározott, egymással változatos kölcsönhatásokban álló populációk alkotnak. Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az éghajlati tényezők: a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok határozzák meg.