Gyurusféreg fajok. Földigiliszta-félék


Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány gyurusféreg fajok nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok.

Gyűrűsférgek

A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik. Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak.

A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek.

A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik.

Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított. Testhosszúságuk igen változó.

gyermekek antihelmintikus gyógyszereinek áttekintése parazita elleni gyógyszerek az emberi testben

Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is. Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő.

A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből gyurusféreg fajok össze. Sok gyurusféreg fajok a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk. A kifejlett állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott.

Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található.

Gyurusfereg fajok, Földigiliszta-félék – Wikipédia

Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a farki vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják. Rendeződhetnek gyurusféreg fajok és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de általában ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is.

Tartalomjegyzék

A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban. A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található. A szelvények közötti válaszfalak septum az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között.

gyurusféreg fajok

A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van. A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását.

A gyűrűsférgek

A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású. Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is. Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van.

A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt gyurusféreg fajok nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást.

A hámrétegben számos érzékelősejt van. A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő. Periodikus és ellentétes fázisban zajló összehúzódásuk eredményeként gyurusféreg fajok jellegzetes perisztaltikus mozgás fut végig.

Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein lévő sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve maga után húzza a test többi részét.

Account Options

Bár a táplálkozásmódjuk változatos lehet, azonban jól tagolt emésztőkészülékük felépítése a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat. Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A garat erős izomzatú, esetleg kiölthető.

A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén álló szeptumok összehúzódása váltja ki. A garat fala mirigyekben igen gazdag.

teniasis akut fázis

Az itt termelődött nyálka csúszóssá teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé nedves táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos. A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső kevésbé izmolt.

6.5. Gyűrűsférgek

A szárazföldi fajok egy részénél járulékos szervként ide kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg.

A mirigyhámsejtek képesek felvenni a vérből a táplálékkal bejutott kalcium-ionokat, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják a bélcsőbe. A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza.

  • Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
  • Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.
  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  • A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
  • A gyűrűsférgek Gyurusfereg fajok
  • Mit csinál a férgek pirula

A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok segítségével valósul meg. Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya.

Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára

Az ürülékkel távozó kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához. A nyelőcső és a begy belső felszínét vékony kutikularéteg borítja.

A begynek raktározó szerepe van. Innen a táplálék a gyomorba kerül.

  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Ascaris egy gyűrűs féreg
  • Férgek, mint a rizs az emberekben
  • Törpe szalagféreg méretei
  • Férgek lúgos hamu felülvizsgálja a megjegyzéseket beszélgetések
  • Földigiliszta-félék – Wikipédia

A gyomor belsejét borító vastagabb kutikularéteg és az erőteljes izommozgás segíti a táplálék szétdarabolását. A középbél belső felszíne tipikus esetben egyrétegű, csillós hámmal borított. Alatta kapillárisokat tartalmazó laza rostos kötőszövet, majd körkörös és hosszanti izomrétegek és legkívül a peritoneum viszcerális lemeze található.

Földigiliszta-félék

A bélcső hámrétegében egysejtű enzim- és nyálkatermelő mirigyek vannak. Az emésztés jórészt extracellularis. Proteáz pepszin, tripszinlipáz, amiláz, és még nem egyértelműen eldöntötten celluláz enzimtermelést mutattak ki. A gyűrűsférgek jó része rendelkezik azzal a képességgel, hogy kültakaróján keresztül képes aminosavakat, zsírsavakat és glükózt felvenni.

A kültakaró felszínére leadott proteáz enzim nemcsak a kórokozóktól védi meg, hanem a külső emésztés révén gyurusféreg fajok hámsejtek gyurusféreg fajok tápanyagot is fel tudják venni.

  1. Üldözze a férgeket a vakcinázás előtt
  2. Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] Elterjedése holarktikus ; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él.

A középbél háti oldalán hosszanti betűrődés typhlosolis redő futhat végig, amely a felszívó felületet növeli. A bélcső külső felületén peritoneum sejtekből módosult, sárgás színű kloragogén chloragogen sejtek ülnek A glikogén és zsír szintézisére, raktározására, szállítására, valamint a karbamid kiválasztására, aminosavak bontására és káros vagy felesleges anyagcsere-végtermékek tárolására is szolgálnak.

Az utóbélszakaszon redő nincs, kloragogén sejtek gyurusféreg fajok borítják.

gyurusféreg fajok szarvasmarha szalagféreg abban a húsban, amely megtalálható

Az ürülék a végbélnyíláson át távozik. A vízi kevéssertéjűek alapvetően detritusz- és algaevők, gyurusféreg fajok a szárazföldiek elhalt növényi részeket fogyasztanak. A talajlakó giliszták egy része táplálkozás céljából általában éjszaka jön fel a talaj felszínére.

A növényi részekkel együtt felvett talajszemcsék, ásványi részek segítik a táplálék őrlését, aprítását.

Elkülönült légzőszervük nincs. A testfelszínüket borító nyálkarétegből gyurusféreg fajok oxigén diffúzióval jut be a hámsejtekbe, majd innen gyurusféreg fajok fajok kapilláris erek vérplazmájába. Az oxigén szállítását a vérplazmában oldott hemoglobin segíti elő.

A keletkezett szén-dioxid diffúzió útján távozik. A földigiliszták az alacsony oxigénellátottsághoz igazítják anyagcsere-intenzitásukat, és meglepő módon a hemoglobin elsősorban magasabb oxigéntenzió esetén szolgál az oxigén szállítására.